Fotó javítása, képkorrekció a szkennelt fénykép, dia, negatív esetében
Miért fontos a fotó javítása, a képkorrekció a szkennelt képeknél?
- mert lehet, hogy az erdeti felvétel sem volt tökéletes
- mert a kép kifakult, elvesztette a korabeli színeit
- megsérülhetett, gyűrődhetett, beázhatott
- karcolódott a diafilm, negatív film
- mert ma már másképp komponálná meg a témát
- túl szemcsés a kép (mert nagy érzékenységű filmre dolgozott) stb.
A szkenneléskor jelentkező hibák eredhetnek az eredeti negatív, dia előhívása közben elkövetett figyelmetlenségből is. Korabeli cikk pdf-ben erről a témáról.
A fotó javítása, képkorrekció csak valamilyen digitális formátumban lehetséges. Tehát mielőtt a fotó javítását szeretné elvégeztetni vagy elvégezni, előtte szkennelni kell a nyersanyagot. A szkennelés beállítási értékei nagyon fontosak, ezek határozzák meg a digitális fénykép minőségét. Segítség itt. Például egy nem megfelelően szkennelt kép teljes méretben csak ekkora a képernyőn:
A megfelelő minőségű szkennelés feltététenül szükséges ahhoz, hogy a képkorrekciókat érdemes legyen elvégezni.
A korrekciók lehetnek automatikusak és manuálisak. Az automatikus színárnyalat és az automatikus kontraszt minden grafikus programban egy gombnyomással végrehajtható. Ez néha jó eredményt ad, de legtöbbször szükség van a manuális beállításokra is. A manuális beállítások tökéletes alkalmazásához elengedhetetlen a program ismerete, sok óra gyakorlás és természetesen a “jó szem”.
Példák a képkorrekciókra
Szintek és a kontraszt beállítása
Túlexponált felvételről szkennelve, többszörös átvilágítással. A fotó egytónusú, szürke, bár minden részlet előjött. (negatívról szkennelve FED2, Forte 17din, 1959. augusztus 20. Győr, régi ETO stadion)
Színkorrekció
Amennyiben az eredeti fénykép vagy negatív színei nem tetszetősek, valósághűek, színkorrekciókkal tudunk rajta javítani. (negatívról szkennelve, Fotó: FED2, 1960.)
Még egy példa a színkorrekcióra. Kifakult, színes fénykép a hetvenes évekből. Több korrekció történt a fotó javítása közben, de a legszembetűnőbb változást a színek helyreállítása hozta.
Perspektívakorrekció
Sok esetben a fényképezésnél egy témát csak úgy tudunk megkomponálni, hogy a perspektívatorzulás jelen van a képen. Vannak esetek, ahol ez előny, például kihangsúlyozza egy épület magasságát. Van viszont, amikor kimondottan zavaró a szabályos geometriai alakzatoktól való eltérés. Törvényszerű a perspektívakorrekciónál, hogy a kép egyes részei a művelet során a képből levágásra kerülnek. (Fotó: Canon 300D; Canon EF-22-55@22; ISO800, 2003.)
Képkivágás
Egy kevésbé sikerült kompozíció utólag javítható, képkivágással tetszetősebbé, harmonikusabbá, “ütősebbé” tehető. (Fotó: Canon 300D; Canon EF-70-210@210, ISO100, 2004.)
Szemcseméret-csökkentés
A szemcseméret-csökkentés akkor szükséges, ha a kép nagyobb érzékenységű filmre lett fotózva, illetve ha a negatív túlexponált volt. Kisebb méretű képnél nem fontos, nagyobb méretű nyomtatásnál van a jelentősége. Vannak esetek, ahol egy erősen szemcsézett fotó még javíthat is a fénykép megjelenésén. (Negatívról szkennelve, FED2, Forte 17 DIN, 1961.)
Élesítés
A fényképezőgépek nem mindig voltak automata fókusszal ellátva. Régen távolságbecsléssel vagy a fényképezőgép nézőkéjén átnézve manuálisan állítottunk élességet. Gyakori volt a rossz, pontatlan fókuszálás. Az olcsóbb gépek optikáinak minősége sem járult hozzá a tűéles felvételek elkészítéséhez. Életlenséget okozhatott a gép bemozdulása is. Ezekben az esetekben az élesítés részben tud segíteni, de részletdúsabbá nem teszi a felvételt, csak az élek lesznek kontúrosabbak. Túlzásokba nem eshetünk, mert növekedhet a képzaj. (Fotó: FUJI S601, 2002.)
